A felsőbbrendű lélek úgy ölt emberi alakot,
hogy gyermekként megszületik. Ez a gyermek roppant érzékeny és sebezhető, a
világ pedig nem a legbiztonságosabb környezet a számára, amelyben otthon
érezhetné magát. Ezért a gyermek azonnal védekezési és túlélési mechanizmusokat
kezd kifejleszteni magában - olyan viselkedésformákat, amelyekkel megvédheti
magát és kielégítheti szükségleteit. Ezekből a viselkedésformákból alakulnak ki
a különböző ének vagy alszemélyiségek, s együtt létrehozzák a személyiség egész
rendszerét. Végül a belső gyermek és a benne rejlő felsőbbrendű lélek
eltemetkezik a teljes és merev személyiségrendszer felszíne alatt, amely
próbálja megvédeni őt. Tehát anélkül, hogy tudnánk, védekezési és túlélési
mechanizmusainknak megfelelően élünk és elfelejtkezünk arról, hogy eredetileg
miért jöttek létre: hogy a gyermekről gondoskodjanak és szükségleteit
kielégítsék.
*
Felismerem a bennem mélyen eltemetett gyermeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése