Lényünknek egy része kényelmetlenül érzi magát, ha valamit el kell fogadnia mástól, mert ezzel mintegy beismerjük, hogy hiányt szenvedünk valamiben. Ilyenkor úgy érezzük, védtelenekké válunk a lehető legrosszabbal szemben –azzal, hogy visszautasítanak. Ha hagyod, hogy ez a félelem irányítson, és ráadásul nem is vagy tudatában ennek, akkor tudat alatt állandóan kérsz valamit, és mégsem vagy képes elfogadni, ha valaki adni akar neked.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése